Giliszta gyurusfereg


Előfordulása[ szerkesztés ] Világszerte giliszta gyurusfereg gilisztákat találni.

giliszta gyurusfereg

A közönséges földigiliszta egész Európában és Ázsiában előfordul bárhol, ahol a talaj és az éghajlat megfelelő számára. Megjelenése[ szerkesztés ] A közönséges földigiliszta hossza általában 30 centiméter, de néha hosszabb is lehet.

Giliszta gyurusféreg, Bélférgesség tünetei és kezelése

A giliszta színezete barna vagy vörösesbarna. A földigiliszta agya, szívei és légzőszervei az első néhány szegmensben vannak. Ha ezek épen maradnak, a giliszta tovább él és növekszik, de a levágott farkából nem fejlődik új élet.

Giliszta gyurusféreg, Bélférgesség tünetei és kezelése Tartalom Így regenerálódnak a giliszták Az eddig tárgyalt csoportokkal nem is állnak közelebbi rokonságban, hiszen testfelépítésük szelvényezett metameria. Ez a tulajdonságuk és egyedfejlődésük számos sajátsága is az ízeltlábúakkal Arthropoda közös. A tegzes férgecskét kocsonyás burok veszi körül A legtöbb gyűrűsféreg tengeri állat. Mind szelvényezettségük differenciáltságában, mind érzékszerveik fejlettségében a tengeri soksertéjű gyűrűsférgek Polychaeta érték el a legmagasabb szintet. Feji részükön fejlett tapogatóik vannak, a szabadon úszó életmódú fajok mozgásszervei, az ún.

A pontosan közepén kettévágott állat azonban elpusztul. Eső után a még nedves földben kialakít magának egy folyosórendszert.

giliszta gyurusfereg

Más néven a gilisztát esőféregnek is nevezik. A folyosórendszer falának beomlását megakadályozza giliszta gyurusfereg giliszta testének ragadós váladéka, ami megszáradva egyféle ragasztó-kötőanyag a talajon. A folyosórendszerben legalább egy kitágított pihenőürege is van. Hideg és száraz időben üregében golyószerűen összegömbölyödve nyugszik - így próbálja megőrizni a teste páratartalmát, és melegét.

Közönséges földigiliszta

Tápláléka elkorhadt, elrothadt növényi részekkel kevert szerves anyag tartalmú szájából az aceton szaga miért, növényi maradékok, néha kis, elhullott állatok. Ha a talajban nem talál táplálékot, feljön a felszínre és ott keres olyan - többnyire növényi - részeket, amiket a járataiba behúzva el tud rothasztani és utána meg tud enni, emészteni. A giliszta a megemészthetetlen földet kis csomókban üríti ki testéből.

Természetes ellenségei a vakond, a sün, a cickány, a békák, teknősök, százlábúak és a futóbogarak. Fogságban legfeljebb 6  évig él.

Szaporodása[ szerkesztés ] Az ivarérettséget  hónapos korban éri el.

Jellemzők[ szerkesztés ] A gyűrűsférgek az ősi laposférgekből alakultak ki a kambriumi robbanás idején. Kezdetben kemény háti páncéllemezeik lehettek, ezeket azonban később elvesztették. E szelvények közt alakult ki a másodlagos testüreg. Kialakult két nyílás száj- és végbélnyílás. Ezek az állatok homonóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinte teljesen megegyeznek.

A párzási időszak nedves, meleg nyári estéken van. A giliszta hímnősmégis partnert kell keresnie a párzáshoz. Párzás közben a két giliszta a földfelszínen spermát cserél; eközben giliszta gyurusfereg nyálkás tok köti össze őket.

A gyűrűsférgek

A giliszta clitellumából más néven nyereg, fakó, mirigyekben gazdag megvastagodás teste első harmadában váladékot bocsát ki.

A nyálkás váladék tokot képez. Ezután a nyálkás tok végigcsúszik testén, petéket és spermát ragadva magával. A végén a giliszta kibújik a nyálkás tokból úgy, hogy a fejénél visszatűri a tokot.

Közönséges földigiliszta – Wikipédia

Az akár 20 petét is tartalmazó nyálkás tok hermetikusan bezárul és egy kokont képez. Ez akár szélsőséges időjárási körülményeket is képes átvészelni.

giliszta gyurusfereg

Többnyire csak egyetlen giliszta bújik ki belőle. A petéből való kifejlődéshez  hónap kell. Jelentősége[ szerkesztés ] Életmódjával tisztítja a talajt a korhadékoktól és rothadékoktól, megnövelve annak hasznos termőképességét.

Giliszta gyurusféreg. 120 nap alatt a bél körül

Sporthorgászatban halcsalinak használják. Ürüléke szerves anyagnak tekinthető, amelynek a biológiai aktivitása százszorosa is lehet az elfogyasztott talajtörmeléknek.

Főzve, vagy sütve húspótló lehet fehérjében szegény területeken. Ha, mint Normann tette, a földi gilisztát kettévágjuk, hátsó fele kínosan fog vergődni, míg mellső fele nyugodtan csúszik tovább.

Mégis milyen giliszták, paraziták jelenhetnek meg a szervezetünkben és milyen betegséghez köthetjük őket? Idén februárban egy elképesztő esetről számoltak a lapok az Egyesült Államokban, Oreagon államban.

Ha mind a két részt újra ketté vágjuk, mindegyik elülső része nyugodtan mászik, míg a hátsó fél »fájdalom« jeleit mutatja. Az egész jelenség magyarázata az, hogy a vágástól előre eső részeken rendezett mozgások vannak, a hátsó részeken rendetlen reflexmozgások észlelhetők, melyek azonban még egyáltalán nem jogosítanak fel fájdalomérzés föltételezésére. Számos megfigyelés azt mutatja, hogy alsóbbrendű állatoknak nincs fájdalomérzésük.